TINÓDI-LANT
Szvorák Katalin
aTinódi-lant kitüntetettje
Szvorák Katalin előadóművésznek ítélte a Magyar Régizenei Társaság a Tinódi-lant
kitüntetést, amelyet 2011. január 19-én adnak át az énekesnek a Petőfi
Irodalmi Múzeumban. (Kép: MTI)
(MTI)
- Szvorák Katalin elmondta: meglepődött a hír hallatán,
de a népdal mellett sokat
foglalkozott a régizenével is, hiszen nincs éles határ a két műfaj között
és ő mindig is döntögette azokat. Sokszor énekelt régizenei dalokat Andrejszki
Judit orgona- és csembalóművész kíséretével és Áthallások című,
2004-ben készült lemezén is szerepelnek népdalok és régizenei dallamok.
Decemberben
megjelent legutóbbi lemezén, a Teremtés dicséretén hét egyház: a
görög, a római katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok, az
unitáriusok, a baptisták és a zsidók vallási, népi énekeit, a természet
dicséretéről szóló dallamait gyűjtötte össze. Ezzel az anyaggal indul
koncertkörútra hamarosan - tette hozzá.
A
Tinódi-lant díjat az 1992-ben alakult Magyar Régizenei Társaság azoknak
az előadóművészeknek adományozza 1999 óta, akik a legtöbbet tették a régi
magyar énekelt vers terjesztéséért. Ezzel az elismeréssel a XVI. századi
krónikás énekes előtt is tiszteleg a magyar zenei élet.
A
díjat (egy kobozt) Tinódi Lantos Sebestyén névnapjának előestéjén, január
19-én adják át. A régizene egyik hangszerét, a kobozt a Művészeti
Szabadművelődési Alapítvány készítteti el. A kobozhoz járul egy Tinódi
címeres igazoló oklevél is.
Magyar zenei díj, alapítva 1999-ben
R Á D I Ó I N T E R J Ú
A TINÓDI-LANTOS MŰVÉSSZEL:
R Á D I Ó M Ű S O R
TINÓDI-LANTOS MŰVÉSZ
PETŐFI BORDALAIVAL:
A díjat a Magyar Régizenei
Társaság adományozza a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány
támogatásával. A díjat 1999-ben Molnár Pál újságíró kezdeményezésére
alapították azzal a céllal, hogy elismerjék azokat az előadóművészeket,
akik magas szintű teljesítményükkel a legtöbbet tették a régi magyar
énekelt vers érdekében.
A
díjazottak
1999. Szabó István
lantművész 
2000. L. Kecskés András lantművész 
2001. Kuncz László
énekművész 
2002. Ferencz Éva
 énekművész
2003.  Csörsz Rumen István
régizenész
2004. Zádori Mária
énekművész 
2005. Kobzos Kiss Tamás  énekmondó
2006. Kátai Zoltán  énekmondó
2007. Deák Endre lantművész 
2008. Virágh László énekművész 
2009. Babrik József lantművész posztumusz
Buda Ádám énekmondó
Tinódi-lant
díjátadás
Petőfi Irodalmi Múzeum,
2010. január 19.
A
díj átadása, a korábbi években, Balassi Bálint születésének
évfordulóján, azaz október 20-án, hangverseny keretében történt,
váltakozó színhelyeken. (Nádor terem, a Magyar Rádió márványterme.)
2009-ben, ezen a napon, az esedékes díjátadás elmaradt, mert a kuratórium
döntése alapján, átkerült egy alkalmasabb, Tinódi nevéhez kötődő
időpontra.
Az
előző esztendei díj átadása, 2010-től, Tinódi Sebestyén
(feltételezett születés- és) névnapja tiszteletére, minden esztendő Szent
Sebestyén napjának előestéjén, azaz január 19-én, rendezett ünnepi
hangverseny keretében történik. A díjátadás színhelye a Petőfi
Irodalmi Múzeum.
A díj egy
koboz, amelyet a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány készíttet és
bocsát rendelkezésre. A díjhoz egy Tinódi-címeres, igazoló oklevél járul.
A díjazott a díjátadást követő napok egyikén, a kuratóriumi tagokkal
együtt, megkoszorúzza Tinódi népligeti
szobrát.
A
díjazottról a kuratórium mindig a díjátadást megelőző évben, a
december 20-a előtti hétfőn hozza meg döntését az óbudai Selyemgombolyítóban.
Idén erre december 14-én, kivételesen az Óbudai Népzenei Iskolában került
sor.
A
döntésről a díjátadást megelőző héten a díjazottat követően értesül
a sajtó. Az interneten állandó honlap található a díjról és a
díjazottakról (http://www.preshaz.eu).
A
kuratórium elnöke: Virágh László; titkára: Molnár Pál; tagjai: Csörsz Rumen
István, Kobzos Kiss Tamás, Szentmártoni Szabó Géza és a Művészeti és
Szabadművelődési Alapítvány elnöke: Zelnik József. A kuratórium
döntéseinél a korábban kitüntetett művészek véleményét is figyelembe
veszi.
A
kuratórium tagjai a majdani díjazott kiválasztása érdekében állandóan
figyelemmel kísérik, keresik, illetve minősítik azokat, akik a régi
magyar énekelt vers és zene érdekében a Kárpát-medencében tevékenykednek.
Kívánatos, hogy az értékelésben a minőségi szempont ne a már
díjazottakkal való összevetés legyen, hanem az kapja a díjat, aki a még
nem díjazottak között a legkiválóbb. Ha pedig még a köztük
legkiválóbb teljesítménye sem ütné meg a megkívánt szintet, úgy ne
történjék az adott évben díjátadás.
Budapest,
2009. december 15.
Nagykárolyba jutott a Tinódi-lant
A nagykárolyi Deák Endre vehette át 2007-ben az európai
zenei díjat: a Tinódi-lantot. Az 55 éves lantművész Marosvásárhelyen
született, az utóbbi három évtizedben a partiumi Nagykárolyban
művelődésiház-vezető. Régóta ismert alakja a belső-magyarországi
régizenei fesztiváloknak is, a Partiumban és Erdélyben pedig kockázatokat
vállalva, diszkriminációt elszenvedve védte és csinosította a magyar
művelődést. Zenetudományi munkássága – mely Bakfark Bálint munkásságára
veti fénykörét – szintén jelentőségteljes.
A hagyományoknak megfelelően Balassi Bálint
születésnapján, október 20-án adták át a zenei elismerést. A helyszín
ezúttal a pesti Nagy Ignác utcai unitárius templom volt, ahol a házigazda
szerepében Kászoni
József lelkész köszöntötte a népes ünneplő
közönséget.
A díjat Hubay Miklós drámaíró nyújtotta át a
kitüntetettnek. Az irodalmár Ady és Móricz Zsigmond munkásságát idézve
jellemezte az erdélyi és belső-magyarországi művelődési kapcsolat
fontosságát, a magyar kultúra egységét.
A díjátadáson számos partiumi és erdélyi kiválóság volt
jelen, tanárok és „kottatestvérek”, akik Deák Endre pályafutását
segítették.
A laudációt mondó Csörsz Rumen István Tinódi-lantos
énekművész többek közt azt emelte ki, hogy Deák Endre működése az utóbbi
évtizedek zenei fesztiváljain sokszor lépte át a mesterségesen húzott
határokat, s együtt zenélt budapesti muzsikusokkal.
Az ünnepélyen egyébként több korábbi Tinódi-lantos művész
fellépett, Lantos Szabó István, Kuncz László, Kobzos Kiss Tamás,
Lantos Kecskés András idézte a XV., XVI. századot – nagyon is mai
füleknek szóló üzenetekkel…
Molnár Pál újságíró, a díj egyik alapítója a sajtónak nyilatkozva
arra mutatott rá, hogy Tinódi mint XVI. századi újságíró is nagyot
alkotott: krónikás énekeiből honvédelmi, katonai ismereteket nyertek a
végváriak, s azokat felhasználták az ellenséggel vívott küzdelemben. Deák
Endre fényesen megtestesíti mai végváriságot – mondta.
A kitüntetett Deák Endre az ünnepély után elmondta:
kifejezetten nemzetegyesítő hatású a Tinódi-lant; erre a zenei díjra a
Kárpát-medence közönsége odafigyel. Felhívta a figyelmet a Brassóban
született, ugyancsak XVI. századi Bakfark Bálintra, akinek munkásságát
mind jobban feltárják az akár Németországban, akár Magyarországon, akár
Erdélyben élő lelkes zenetudósok. Maga Deák Endre is megszólaltatott egy
Bakfark-fantáziát az ünnepélyen, valamint kíséretével Keresztesi
Ildikó, nagykárolyi Collegium szólistája Deák feldolgozásában a
régi magyar költészet néhány kevéssé ismert darabját mutatta be. A
közönség vastapssal jutalmazta őket.
Gondola
TINÓDI-LANT ● MOLNÁR PÁL ● BUDAPEST
|
